egészen elképesztő, mennyire nem vagyok/unk (sajnos a többség) tisztában a hazai filmgyártás régi-régi remekeivel. egyáltalán már az csoda, hogy a Hyppolit, a Lakájról, vagy a Meseautóról az emberek túlnyomó része még tudja, hogy ezek rendelkeztek egy eredeti változattal, és nem Stohl András, vagy a Bajor játszotta először el eme alapvetéseket. És hálistennek, az olyan méltán sokat emlegetett klasszikusok mellett is, mint a Tanú, az Egri Csillagok, vagy a Tenkes Kapitánya, bizony számtalan kevésbé hangoztatott, ismert alkotás van, amely tagadhatatlanul megérdemli, hogy ismét elővegyük őket. mindazonáltal, alapvető fenntartásaim vannak az elmúlt fél évszázad magyar filmművészetével kapcsolatban. az elvontság igazán soha nem gyönyörködtetett.
súlyosan helytelen előítéletek, tudom.
akadnak viszont olyanok is, amelyekről még a port sem kell lesöpörni, annyira frissek és hitelesek a mai napig. így a véletlenül kezembe akadt, Fábri Zoltán 1969-es színes játékfilmje, az Isten Hozta, Örnagyúr! amely egészen elképesztő mennyire aktuális, és élvezhető abszurd vígjáték. a legszebb az egészben, hogy két olyan színészóriás játssza a főszerepeket, mint Latinovits Zoltán és a nemrég elhunyt Sinkovits Imre. a zseniális direktor, Fábri, nem csak rendezte, de írta is a film forgatókönyvét.
szóval óriási, csak jót tudok mondani róla, és lazán száll rá egy 9/10.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése